A kommunista pártkultúra megnyilvánulása a gyakorlók körében

(Minghui.org) Mindenki tudja, milyen károkat okozott a Kínai Kommunista Párt (KKP) ideológiája, röviden: pártkultúra. De azok esetében, akik régóta élnek Kínában, sőt még akkor is, ha már régebb óta külföldön élnek, a pártkultúra még mindig erős gyökerekkel rendelkezhet. Lehet, hogy nem ismerik fel alaposan, mi is a pártkultúra valójában. Azt sem szeretik, ha mások elmondják nekik, hogy pártkultúrát tapasztalnak náluk.


A pártkultúra, ha nem szüntetjük meg, zavarhatja művelésünket és feladataink teljesítését, mert egy elfajult alapanyagon alapszik.


Szóval szeretnék néhány feltűnő aspektussal foglalkozni, amelyeket láttam. Ez egy barátságos emlékeztetőül szolgálhat.


Főnökösködni mások felett

Megállapítottam, hogy a szárazföldi Kínából érkező emberek hajlamosak úgy hangoztatni véleményüket és úgy intézni mások ügyeit, mintha a sajátjuk lennének. Szeretik másoknak megmondani, mit tegyenek.


Tudom, hogy jó szándékkal teszik, de egy ilyen megközelítés általában nem hoz jó eredményeket. Véleményem szerint ez tükrözi a pártkultúra "irányításának" aspektusát és azt a tendenciát, hogy ellenőrizzék mások mondandóját és tettét, legyen az megfelelő vagy sem.


Azt is gondolom, hogy egyesek szeretnek másokat tanítani és megmondani nekik, mit kell tenniük. Különösen élvezik, hogy nagy tömeg előtt jelennek meg. Ez tükrözi a pártkultúra arroganciáját, tudatlanságát és irigységét.


Ha nem értünk egyet gyakorlótársainkkal, akkor meg kell próbálnunk meghallgatni őket. Mindenkinek más a látóköre. Nem számít, kinek az ötlete jobb. Igazolva érezzük magunkat, amikor elmondjuk másoknak, hogy szerintünk mit kellene tenniük. De a szavaink csak a mi szintünknek felelnek meg. Lehet, hogy egyáltalán nem segít a másiknak, vagy akár nehézségeket okoz nekik.


Ezért a Dáfá-tanítványoknak nem kellene a gondolataikat és tanácsaikat egyszerűen ráerőltetni a többiekre. Még kevésbé kellene pletykákat terjeszteniük és másokat kritizálni vagy áskálódni, hogy maguk mellé állítsák a gyakorlók egy csoportját. Ez nagy hiba lehet.


A nyugati országok jó vezetői sok szabadságot és autonómiát adnak az embereknek a növekedéshez és az éréshez. Kedvesek és őszinték. A csoport minden egyes személye arra koncentrálhat, hogy jól végezze saját munkáját, miközben független és autonóm marad. A vezetői feladatokkal rendelkezők tisztességes munkakapcsolatokat tartanak fenn, és másokat tisztelnek. Az emberek szeretik maguk felfedezni az életet, és nem szeretik, ha mások megmondják nekik, mit kell tenniük.


A szabályoknak és előírásoknak megszokás szerűen ellenszegülni

Amikor néhány gyakorlót utasítanak valamire vagy utasítást kell végrehajtaniuk, lázadókká válnak, és amennyire csak tudnak, ellenállnak, mintha az megalázná őket vagy elveszítenék az arcukat, ha azt tennék, amit mondtak nekik, de így viselkednek akkor is, amikor helyesbíteniük kell a viselkedésükön. Mindkét viselkedés ugyanazon ragaszkodás két véglete.


Ami a szabályokat és előírásokat illeti, nem akarják megérteni, miért alkalmazzák azokat, és nem tekintik őket építő jellegű kritikának, ehelyett kezdetben pusztán megszokásból már ellenzik is azokat. Az ilyen viselkedés gyakran akkor nyilvánul meg, amikor valaki Kínában él és dolgozik, és a gonosz párt üldözi.


A hagyományos kultúra tönkretétele érdekében a kommunista párt arra ösztönzi az embereket, hogy megvetés legyen bennük a hagyományok és a szabályok iránt. Emiatt sok kínai ellenez minden szabályt és előírást, ragaszkodik saját véleményéhez, és nem is képesek igénybe venni a hozzáértők tanácsait.


Kommentálás és könnyelmű következtetések levonása

Az erős pártkultúrával rendelkező emberek általában mások fölé helyezik magukat. Szeretnek kommentálni bármit és mindent, mintha többet tudnának, mint a többiek. Nekünk, művelőknek kötelező figyelnünk arra, amit mondunk. Ha a nézeteink hatása alatt könnyelműen megjegyzéseket teszünk, szükségtelenül karmát generálhatunk és ellentmondásokat okozhatunk a gyakorlók körében.


A hagyományos kínai kultúra nagyra értékeli az alázatot és az erényt. A társadalomban az erkölcs hanyatlásával az emberek eltávolodnak a hagyományos kultúrától. A művelőknek jó példát kellene mutatniuk másoknak is.


Becsmérlő megjegyzésekkel “földre teríteni” a másikat

A pártkultúrától súlyosan megmérgezett emberek gyakran panaszkodnak, hibáztatják és bántalmazzák a többieket, ha problémákba ütköznek. Nem néznek magukba, de gyorsan hibákat találnak másokban. Például, ha az Egyesült Államok egyik iskolájának tanulója hibázik, a tanár bátorítja a diákot, és elmondja neki, hogy más dolgokban jó volt. De egy kínai tanár nagyon szigorúan szidja a hallgatót, mintha nem lenne semmi jó benne.


A pártkultúrában nagyon torzult az a mérce, amely alapján meg lehet ítélni a jót és a rosszat, a helyeset és a helytelent. Ezt a viselkedésmintát a születésétől kezdve beleoltják az emberekbe. De mivel művelők vagyunk és civilizált társadalomban élünk, meg kell tanulnunk tisztelni és megbecsülni másokat. Megértőbbnek és toleránsabbnak kell lennünk mások hibáival szemben.


Traccsolni és pletykákat terjeszteni

A pártkultúra másik észrevehető aspektusa a traccsolás (fecsegés) és a pletykák terjesztése. Ez káros és elidegenedéshez és nézeteltérésekhez vezet a gyakorlók között. Ez a magatartás megmutatja irigységünket és intoleranciánkat mások hibái iránt is. Továbbá nem igazán segít abban, hogy együttműködjünk vagy bizalmat fejlesszünk ki egymás iránt.


Még akkor is, ha egy gyakorlótárs hibázott, ez nem jelent semmit. Amíg műveli magát, szükségszerűen hibázni fog az ember. Időt és teret kell adnunk neki, hogy kijavítsa magát.


Mások tulajdonát engedély nélkül használni vagy megérinteni

Sok kínai ember nem értékeli a magánéletet, mert soha nem volt nekik ilyen, amikor felnőttek. Nem értik a nyugatiakat sem, akik számára a magánélet nagyon fontos.


Láttam néhány kínai gyakorlót, aki egyszerűen csak úgy elvitte vagy használta mások holmiját. Ez nem a jó viselkedés egy cselekedete. Vannak, akik unatkozásból játszanak mások dolgaival, és közben még akár megjegyzést is fűznek hozzá. Például, ha egy nyugati ember mobiltelefon fényképet mutat meg egy kínai barátjának, a kínaiak egyszerűen megnézik a többi fotóját is, anélkül, hogy megkérdeznék erről. A nyugatiak neheztelnek erre, mert úgy érzik, hogy megsértették a magánéletüket.


Gyakran a nyugatiak nagyon nyitottak és befogadóak. De ez nem azt jelenti, hogy egyszerűen felhasználhatjuk a dolgaikat, és azt tehetünk velük, amit akarunk, még akkor is, ha azt gondoljuk, hogy csak jó szándék vezérel minket. A tisztesség egyik alapvető szabálya az ésszerű távolságtartás. Ez udvariasságot is mutat.


A fentiek csak néhány példát adnak a pártkultúrára, amelyet a gyakorlóknál észrevettem. Remélem, hogy segíthetek a pártkultúra mélyebb megértésében és felszámolásában. Úgy gondolom, hogy ez az elemzés nagy haszonnal járhat a művelésünk számára. Amikor ilyen jelenségekkel találkozunk és befelé tekintünk, művelésünk során sokféle ragaszkodást találhatunk és áttörést érhetünk el.


Forrás: Die Manifestation der kommunistischen Parteikultur unter den Praktizierenden