Történelmi személyiségek

  • Dszingisz kán: a Mongol Birodalom megalapítója

    A mongol nyelvben a „dzsingisz” nagyszerűt, hatalmasat jelent, míg a „kán” szó vezetőt vagy királyt. Dzsingisz kán egy titulus, amelyet akkor kapott, amikor egyesítette a mongol fennsík törzseit. Eredeti neve Temujin, melynek jelentése egyes történészek szerint „finom acél”.
  • Yelü Chucai: a mongol császárok konfuciánus főtanácsadója

    A Yuan-dinasztia nemcsak a legrövidebb dinasztia volt a kínai történelemben, de azon kevesek egyike is, akik nem han kínaiak voltak. Yelü Chucai közel három évtizednyi munkájának köszönhetően a Yuan-dinasztia egy háborús uszítóállamból a béke és jólét államává vált, úgy hogy közben megőrizték a han kínai kultúrákat. Yelü Chucai nagyszerű hozzájárulását egyaránt dicsérik a történészek és az átlag emberek.
  • Xin Qiji: A Déli Song-dinasztia ünnepelt, hazafias költője

    Xin egy olyan észak-kínai városban született, amelyet később elfoglalt a Jin hadsereg. Gyerekkorában a nagyapja gyakran mesélt neki az Északi Song-dinasztia tragikus bukásáról, és felvitte a hegytetőre, hogy megmutassa az Északi Song-dinasztiában elveszett szülőföldjét. Miután tanúja volt az emberek szenvedéseinek és tartós nehézségeinek, Xin Qiji elhatározta, hogy visszaszerzi az elvesztett földet a Song-dinasztia számára, ha annak eljön az ideje.
  • Wen Tianxiang: A Déli Song-dinasztia hazafias és hűséges tábornoka

    Went iskolás korában megihlette a szülővárosából származó hazafiasság és a hűséges hősök és híres tudósok szobrai. Büszke és elszánt tudósként letette a helyi vizsgákat, majd a fővárosban részt vett a császári köztisztviselői vizsgán. A vizsgapapírján szorgalmasan kidolgozta az irányítási alapelveket, és lenyűgözte a vezető vizsgáztatót. Első helyezett lett a császár jóvoltából.
  • Yue Fei tábornok: A hűség megtestesítője a kínai történelemben

    Yue Fei (Kr. u. 1103–1142) egyike Kína legünnepeltebb tábornokainak. Yue Fei az északi Song-dinasztia korának végén született. Nemcsak a katonai sikereiről volt ismert, hanem a magas erkölcsi normáiról is. A hűség megtestesítője a kínai történelemben.
  • Ji Gong: A Song-dinasztia legendás különc szerzetese

    Csak a régi, öreg apát vette észre Ji veleszületett minőségét és titkon mindig megvédte attól, hogy kizárják a kolostorból, ő így hívta Jit: „a szerzetes, akinek örömében elment az esze”. Különc személyisége ellenére Ji őszinte, jószívű volt, és kiválóan megvalósította a buddhista tanok követését.
  • Su Shi, a „haofang” (a heroikus lemondás) írásiskola nagyszerű alapítója a Song-dinasztiában

    Su Shi kiemelkedő eredményeket ért el a prózában, a kalligráfiában és s festészetben is. Több mint 2 700 verse maradt fenn, legtöbb az élet megfigyeléséről vagy a városnézésről szól. A verseiben nagyszerűség, képzelet vagy szabadidő és egyszerűség egyaránt található. Gyakran használt élénk hasonlatokat természeti jelenetek vagy a filozófia leírására. Különösen a hosszú versei tartalmaznak sok metaforát, a határtalan képzeletnek adva az olvasót. Jól használta a humoros szavakat is, amellyel friss perspektívát adott az életről az olvasóknak. A versei a Song-dinasztia költészet fontos példái voltak, amelyet az okfejtés és a strukturált érvelés jellemez.
  • Zhang Zeduan és „A folyó mentén a Qingming fesztivál idején” című festménye a Song-dinasztiában

    Zhang Zeduan (Kr. u. 1085–1145) az északi Song-dinasztia korában élt híres festő. A jiehua-ra (vonalfestés, egy különleges ecsetet és egyenes élt használva az épületek vonalainak pontos megrajzolásáért) szakosodott, beleértve a szállítóeszközöket, városi hidakat, utakat és járdákat, stb. Ezen kívül jelentős szerepe volt a kínai tájfestés művészeti stílusának kialakításában, amit úgy ismerünk, mint Shan Shui (vagyis hegyek és folyók).
  • Cheng Hao, az neokonfucianizmus megalapítója a Song-dinasztiában

    Cheng Hao (1032–1085) a Song-dinasztia korában élt és neokonfuciánus filozófusként tevékenykedett. Az eredményei azonban nem korlátozódtak az elméletekre, hanem fontosabbak voltak az erkölcsben, a kormányzásban, a tanulásban és a viselkedésben egyaránt. Az alapelvei közé tartozik az alapvető erő és az egyetemes törvény követése, minden érző lény szeretete, valamint a szentek erényeinek támogatása.
  • Shen Kuo, a legnagyobb tudós az általa írt „Álom tavacska esszék”-kel

    Yoshio Mikami, egy japán matematikus megjegyezte, hogy Shen Kuo az egész matematikai történelemben különleges volt távol-keleten, míg a brit sinológus és biokémikus Joseph Needham azt állította róla: „az egyik legnagyszerűbb tudós elme a kínai történelemben”. Shen Kuo eredményeinek emlékére az Aszteroida 2027-et róla nevezte el a kínai tudományos akadémia Bíbor Hegy Csillagvizsgálója 1979-ben.
  • Wang Anshi: a Song-dinasztia ellentmondásos kormányzati reformere és az irodalom mestere

    Wang Anshi (Kr. u. 1021–1086) a Song-dinasztia idején élt kormányzati reformer, filozófus és irodalmár. A soha nem látott kormányzati reformja az „Új politikák” vagy „Új törvények” kivitelezése miatt ellentmondásos egyéniséggé tették Kína történelmében, egészen napjainkig. Aktívan részt vett az irodalmi reformmozgalomban rendkívüli prózáival és verseivel, ami azt a megbecsülést hozta neki, hogy a„Tang- és a Song-dinasztia nyolc nagymesterének” egyikeként tisztelték, annak ellenére, hogy az idealisztikus politikai reformja az irodalmár társait ellenfeleivé tette.
  • Ouyang Xiu: az Északi Song-dinasztia irodalmi reformmozgalmának a vezetője

    Ouyang Xiu a kínai irodalomtörténetnek fontos szereplője. Különösen a prózájáról volt ismert, ahol előnyben részesítette a természeti stílust, folyékonyságát és simaságát, ellentétként mutatva be azokkal a fényes, díszes és homályos stílusokkal, amelyek abban az időben divatosak voltak. Ouyang Xiu egész életén át, több mint ötszáz gyönyörű esszéjében támogatta ezt a stílust, ezért úgy tekintettek rá, mint ennek az új irodalmi irányzatnak a vezetőjére.
  • Shao Yong: a nagyszerű filozófus és kozmológus

    Egyes tudósok Shao Yonget tartották a legjobb előrelátónak és visszatekintőnek, mikrokozmikusan és makrokozmikusan egyaránt. Úgy gondolta, hogy minden dolog elrendelt, és megérthető különböző elemek számokra való felosztásával. A Britannica Enciklopédia kijelenti: „Shao Yong matematikai ötletei is hatással voltak a 18. századi európai filozófusra, Gottfried Wilhelm Leibniz-re, a bináris aritmetikai számrendszer fejlesztőjére – amely csupán két számjegyen alapszik [kettes számrendszer].”
  • Bao Zheng: az igazságosság és pártatlanság megtestesítője

    Bao Zheng (Kr. u. 999–1062) az Északi Song-dinasztia korában élt jól ismert hivatalnok és bíró. Munkája során erőteljesen harcolt a korrupció ellen, megoldott számos nehéz esetet, megbüntette a megvesztegethető kormányzókat, a magas rangú hivatalnokok rokonainak a visszaéléseit és a ravasz kereskedőket. Nagy tiszteletnek örvendett, és népszerű volt azokon a területeken, ahol szolgált. Becsületessége, önzetlensége és pártatlan ítéletei miatt a „Bao bíró, az azúrkék ég” (Bao bíró, Qingtuan) becenévvel illették.
  • A Song-dinasztia korában élt történész: Sima Guang, aki összeállította Kína történelmének nagyszabású krónikáját

    Sima Guang (Kr. u. 1019–1086) a Song-dinasztia korában élt híres gondolkodó és történész. Megszerkesztette az első kínai kronológiai történelmi könyvet, a „Zizhi Tongjian”-t (Átfogó tükör a kormányzás támogatásáért). Javasolta a „Tartsuk meg őszinte szívünket és erényt műveljünk” alapelvet, és a konfucianizmus példaképe vált: a hűség, gyermeki áhítat, igazság és tisztesség bemutatásával.